Örömmel értesítek minden érdeklődőt, hogy a Tradícionális Pránanadi Központi Alapítvány gondozásában megjelent

H.E. Csatral Rinpocse - Együttérző cselekvés című könyve.

Megvásárolható az Avatómestereknél és az Alapítványoknál,

vagy az mr@pranasys.hu email címen.

A szerkesztő előszava

1999-ben találkoztam először Csatral Rinpocsével, a Wisconsin Egyetem Madison Főiskola Egy Év Nepálban programja keretében. Ekkor két dolog határozta meg a személyiségemet: az állatokat megillető jogok vegetáriánus aktivistája és a tibeti buddhista hagyomány Longcsen Nyingthig vonalának gyakorlója voltam. Egy kicsit elbátortalanodtam a sok tibeti buddhistát látva, akik nem találták szégyenteljesnek a húsevést. Kíváncsivá tett, hogy miként tudják összeegyeztetni a húsevést buddhista gyakorlatukkal, és hány tibeti buddhista tartózkodik a húsevéstől, ezért egy hat hónapos kutatási projektet indítottam, bejárva keresztül-kasul Indiát és Nepált, hogy tibeti menekülteket kérdezzek meg a húsevés és a buddhizmus összefüggéséről.
 

Amint megemlítettem ennek a projektnek az ötletét a tanácsadómnak, említést tett Csatral Rinpocséről, a nagyra becsült lámáról, aki jól ismert vegetarianizmusáról és éves szertartásáról az indiai Kalkuttában, ahol étkezésre szánt élő halak ezreit engedi vissza az óceánba. Ráadásul őt tartják a Longcsen Nyingthig vonal legelőrehaladottabb gyakorlójának, amihez én is tartozom! Tibeti nyelvtanárommal 1999. októberének elején látogattam el hozzá, ráadásul olyan szerencsés időpontban érkeztem, amikor éppen Guru Padmaszambhava meghatalmazást adott. Nyelvtanárom és én is hálásak voltunk, hogy megkaphattuk a beavatást, és röviden beszélgethettünk Rinpocsével. A jelenléte óriási élmény volt. Hasonlóan a Dalai Lámához, az ő közelében is érezni lehet erőteljes, együttérző energiájának kisugárzását a tiszta szívéből.
 

Indiában északtól délig beutaztam a tibetiek lakta területeket, hogy beszéljek a menekülttáborokban lakó tibeti orvosokkal, vezető lámákkal, tanárokkal, politikusokkal, földművesekkel és üzletemberekkel. Hárman voltak vegetáriánusok a több tucatból, akikkel beszéltem. Nepálba visszatérve fő célommá vált beszélni Csatral Rinpocsével, hogy miképp látja a buddhizmus és a húsevés témáját. Ő kedvesen beleegyezett az interjúba, ami mintegy 45 percig tartott (részletei olvashatóak a Második fejezetben). Ezután megemlítettem neki, hogy lefordítanám írásait a buddhizmusról és a húsevésről angolra. Tetszett neki az ötlet, és azt javasolta, hogy használjam azokat a tanításokat a fordításhoz, amiket ő is használt az írásaihoz. Azt válaszoltam, hogy néhány éven belül megpróbálom befejezni a projektet és visszajövök. Négy évvel később visszatértem.
 

Kiderült, hogy közben Csatral Rinpocse újabb kiváló írásokkal örvendeztette meg tanítványait, mint a Más érző lények élete megmentésének előnyei és az Imádság a nukleáris háború elkerüléséért. Így ez a könyv Rinpocse tanításainak gyűjteményévé és élettörténetének leírásává vált. Ez az első – bár talán nem az utolsó – angol nyelvű könyv, amit ennek a csodálatos embernek szenteltek. Az ő nagyszerű példája által minden lény érje el a tökéletes megvilágosodás legmagasabb állapotát!